Creation process-pana
Nagy Zoltán

Nagy Zoltán

Proaktív Coach

Miért nyújt kiemelkedő hatékonyságot a rálátásban a 6mindsets coaching módszer?

Nem a gondolkodásmód megváltoztatása a lényeg, hanem hogy mikor, melyik gondolkodásmódra irányítod a figyelmed

A gondolkodás, az ember legfőbb forrása, de ha nem tudjuk tudatosan és hatékonyan használni, akkor a legnagyobb korlátunkká válik. A gondolkodás nehézsége a bennünk lévő rendszertelenség és zsúfoltság.

Túl sokféleképpen próbálunk egyszerre gondolkodni, és ebből létrejön egy kuszaság. Információk, tapasztalatok, érzések, biztonság, remény, logika, kreativitás, óvatosság, törekvés, és mindez egyszerre kér szót. Olyan ez, mintha egyszerre több teniszlabdát próbálnánk visszaütni. De, mint ahogy egyszerre csak egy teniszlabdát tudunk jól visszaütni, ugyanúgy egyszerre csak egyféleképpen tudunk gondolkodni. 

A 6mindsets coaching egy igen egyszerű módszert kínál, amely lehetővé teszi, hogy a gondolkodási folyamatban egyidejűleg csak egy módra figyeljen. így, képes lesz elválasztani az érzelmeket a logikától, a kreativitást az elemzéstől, a lényeget az óvatosságtól, és így tovább.

A folyamat alatt végigmegyünk a 6 gondolkodásmódon, és személyes mentális térképet alkotva, képes lesz párhuzamosan 6 irányból külön-külön is megfigyelni, hogyan áll az adott helyzethez. Rendkívül fontos megjegyezni, hogy a 6 gondolkodásmód sokkal inkább irány, és nem skatulya, hogy csak ilyen gondolkodásmódok léteznek. Minden ember másképp egyforma, ezért a gondolkodásmódjaink is rendkívül egyedi módon keverednek. 

Mégis azt tudom mondani, hogy ebből a hat irányból rátekinteni gondolatainkra, és a módszer segítségével rendszerezni, az egyik legjobb eszköz, amivel hatékonyan formálhatjuk életünket, legyen szó üzletről, kapcsolatokról vagy magánéleti változásról.

Képzelj el egy számítógépet, amely információkat és adatokat szolgáltat számodra. Egy számítógép mindig semleges és objektív. Nem érez, nem értelmez és nem ad saját véleményt. 

A logikus gondolkodásmódban, mindig arra kell törekedni, hogy számítógépként kezeld az információ­kat és adatokat. Arra kell fókuszálni hogy a lehető legsemlegesebbek és objektívebbek legyenek. Amit tényként kezelsz, az sokszor egyszerűen csak jóhi­szemű vélemény, vagy egy adott pillanatban érvényes sze­mélyes meggyőződés. 

Nem lehet mindent a tudományos kísérleteknél megkívánt szigorral ellenőrizni. A gyakorlatban ezért úgy működünk, amely­ben a vélt tények és ellenőrzött tények szerepelnek. Ezt nevezzük kétszintű információs rendszernek. 

Az első szint tartalmazza az ellenőrzött és bizonyított ténye­ket, azaz valós tényeket. A második szint tartalmazza azokat a ténye­ket, amelyekről úgy vélik, hogy igazak, de még nem ellen­őrizték és bizonyították teljes körűen őket, ezek a vélt vagy feltételezett tények.

 A logikus gondolkodásban teret adhatsz a vélt tényeknek is, de fontos, hogy világosan megkülönböztesd őket az ellenőrzött tényéktől. A feltételezett tényeket, mindig csak másodosztályú információként érdemes kezelni

 

Amikor nem engedsz teret az érzéseidnek, intuícióidnak, mindenképp utat találnak maguknak, csak az a helyzet, hogy ezt a logika álarcában teszik. A legkézenfekvőbb megoldás, ha teret engedünk egy külön gondolkodásmód formájában. 

Ez a gondolkodásmód teljes egészében az érzésekről és a gondolkodás nem racionális aspektusairól szól. Ha az érzelmeket és érzéseket elfojtjuk egy döntéshozatali folyamat során, akkor azok meglapulnak a háttérben és egész idő alatt rejtett módon fejtik ki hatásukat a gondolkodásra. A hagyományos felfogás szerint az érzelmek összekuszál­ják a döntéseket, gondolkodást. 

A jó gondolkodóról azt tartják, hogy hűvös és tárgyilagos, és az érzelmek semmilyen mértékben nem befolyásolják. A jó gondolkodóról úgy vélik, hogy objektív tud maradni és a tényeket érdemeik szerint ítéli meg, nem pedig saját emocionális szükségleteihez viszonyított jelentőségük alapján.  De, azt kell hogy mondjam, végső soron mindig minden jó döntést emocioná­lis alapokon hoznak. És itt a hangsúly a végső soron kifeje­zésen van. 

Amikor gondolkodunk, nem tudjuk kizárni az érzelmeinket, viszont ha rendszerezzük gondolatainkat, elkülönítve meg tudjuk figyelni befolyásoló hatását. Tehát így is minden döntésünknél jelen lesznek, de már megfelelően és tudatosan kezelve.

A kritikus gondolkodásmódnak mindig lo­gikus alapokon kell nyugodnia. Múltbeli tapasztalataink szerint, melyeket saját, megélt, tapasztalati (szubjektív) adatokkal tudunk alátámasztani Ha a megjegyzés tisztán érzelmi alapokon van, akkor az az emocionális gondolkodásmód alá tartozik. 

Az agy arra van kihegyezve, hogy a lehetséges veszélyeket, akadályokat és problémákat észlelje, keresse. A fókusz azon van, hogy valami miért nem működhet, vagy miért nem lenne helyénvaló megtenni. Igen fontos funkciója a kockázatok fel­ mérése. Minden javasolt cselekvést a jövőben kell véghezvin­ni. Ez rendkívül fontos különbség a „tudományos” gondol­kodás és a „való világbeli” gondolkodás között. A tudományos gondolkodás keretében elegendő leírni, elemezni és magya­rázatokat kínálni. A valóság világában ott van a cselekvés mozzanata.

 

Túlzottan használjuk olyan esetekben is, amikor nem erre a gondolkodásmódra van szükség.

 

Mindig könnyű úgy kritikusan hozzáállni, hogy szándékosan a bemutatottól eltérő ötletet vetünk fel.

Vannak, akiknek önképe és saját fontosságába vetett hite kritikai hajlamán alapszik. Megbeszéléseken az emberek sze­repelni akarnak, azt akarják, hogy észrevegyék őket, hozzá akarnak járulni a témához, és a legkönnyebb módja a hozzájárulásnak az „Igen, de” típusú hozzászólás. Ha egy ötlet 95 százalékban kitűnő, egy olyan tendencia mutatko­zik, hogy a megbeszélés során a kevésbé kitűnő 5 százalékra összpontosítanak. Ez a tervezési szakaszban igen hasznos, mert a hibás 5%-ot ki lehet javítani. Kevésbé hasznos azon­ban az értékelési szakaszban, amikor a kitűnő 95 százalékot kellene elismerni. 

A kritikus gondolkodásmód túlzott használata nem segít. Esetenként ennek az Egó előtérbe helyezése az oka. Előfordul, hogy ami­kor valaki képtelen másképpen hozzájárulni a beszélgetés­hez, akkor kritikai megjegyzéseket tesz. A leggyakrabban azonban csupán szokásról van szó, mert ez, az alap gondolkodásmódunk. Fontos felismerni, ezen gondolkodásmód kiválóságát és fontosságát, de ugyanolyan fontos tartózkodni a túlzott használatától.

A lényeglátó gondolkodás alatt arra törekszünk, hogy megtaláljuk, milyen előnyei lehetnek az adott helyzetnek, dolognak.

Ez a gondolkodás automatikusan sokkal nehezebben megy, mint a kritikus gondolkodás. Az agy­ban létezik egy természetes mechanizmus, amely segít a ve­szélyek elkerülésében. A lényeg meglátásához nem tartozik efféle mechanizmus, így aztán az emberek többsége sokkal jobban kritikus, mint lényeglátó. 

Szükségünk van egy bizonyos “érték-érzékenység”kifejlesztésére. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan érzékennyé kell válnunk az értékekre, amilyen érzékenyek vagyunk a veszélyre. A 6mindsets módszer lehetővé teszi, hogy a mentális térképen erre tudatosan odafigyeljünk. Sok, kreatív ötletelésben részt vettem már, ahol kiváló ötletek születtek. Szerencsétlen módon azonban maguk a jelenlévők sem látták meg saját ötleteik értékét. 

Nem érdemes kreativitásra törekedni, ha nem ismerjük fel saját jó ötleteinket sem. A lényeglátó gondolkodás igen értékes dolog, mert arra kényszeríti az embereket, hogy szenteljenek időt az értékek keresésére. Néha nagy meglepetések várnak bennünket közben. Valami, ami régebben nem tűnt különösebben értékesnek, most hirtelen nagy értékre tesz szert. 

Még a legkevés­bé vonzó ötletekről is kiderülhet, hogy van valamilyen érté­kük, ha alaposan szemügyre vesszük őket. Ezért olyan fontos az “érték-érzékenység” kifejlesztése. Tegyük szokássá a lényeglátó gondolkodást.

A kreatív gondolkodásmód a legjobb eszköz, hogy új ötleteket mutassunk fel. Itt jön képbe a választási lehetőségek és új alternatívák bemutatása. Egyben arra is törekszünk, hogy a felvetett ötleteket szükség esetén módosítsuk vagy gazdagítsuk. 

A kreatív gondolkodásra fordított idő nagyon fontos, hisz a gondolkodásban és a jó döntések megho­zatalában a kreativitásnak kulcsfontosságú szerepe van. Ez, az a szakasza a tudatos gondolkodásnak, amikor azok is, akik eddig sohasem gondolták magukat kreatívnak, elkezdenek kreatívan gondolkodni és új ötletek­kel előállni. 

Önbizalmuk növekedésével hamarosan olyan kreatívvá válnak, mint bárki más, akit eddig sokkal kreatívabbnak ítéltek önmaguktól. Nevezhetjük ezt az új lehetőségek szakaszának, mert az új lehetőségek sokkal nagyobb szerepet játszanak a folyamatban, mint általában hisszük. Lehetőségek nélkül nincs előrehaladás. 

Nagy tévedésben vannak azok, akik azt hiszik, hogy a haladás pusztán az információk elemzéséből és a logikai levezetés lépéseiből tevődik össze. Lehetőségek és alternatívák nélkül még a meglévő információkat sem tudjuk új módon látni, újszerűen értékelni. 

A kreatív gondolkodás arra is jó, hogy a kritikus gondolkodás szakaszában felsorolt akadályok leküzdésére itt találjunk alternatívákat. Itt felfedezhetünk további ötletek szükségességét is. Ha nagyon sok ötletet és lehetőséget soroltunk fel, előfordulhat, hogy nincs elég idő valamennyit megfontolni. Ilyenkor javasolt lehet, hogy használd az emocionális gondolkodásban felsorolt megérzéseid, intuicióid. Ez azért lehet hatékony, mert azokat az ötleteket, amelyek a jelek szerint a legjobban illeszkednek az adott keretbe, párosíthatod az érzéseiddel. 

Ez a gondolkodásmód magában foglalja mind az „ösztönös”, mind a „ tudatos” kreativitást.

A menedzser gondolkodásmód a rálátásra összpontosít. Úgy szemlélheted a gondolataid, mint egy repülőgép ablakából a kedvenc városod. Egyben is láthatod a magasból, de egy bizonyos helyet is pillanatok alatt megtalálsz. 

Úgy is nevezhetnénk, hogy a gondolkodásról folytatott gondolkodásmód. 

Olyan, mint egy karmester, aki a legjobbat hozza ki a zenekarból. Gondoskodik arról, hogy minden a kellő időben történjék. Ez a gondolkodásmód a folyamatok menedzselésére, szervezésére és ellenőrzésére irányul. Megfogalmazza a folyamat a célját és az elérni kívánt eredményeket. Itt határozzuk meg a stratégiát.

Az ülések végén a menedzser gondolkodásmód segítségével mondjuk ki az elérendő eredményeket, összegzünk, következtetünk, döntés vagy megoldás formájában és így tovább. Itt nyugtázzuk a haladást, még ha csekély volt, akkor is. A mentális térkép befejező szakaszában a cselekvési folyamat első lépéseit, illetve később a következő lépéseket is meghatározzuk.

Megosztás

Share on facebook
Share on linkedin
Share on email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük